ÉRDEKESSÉGEK kategória bejegyzései

A KUTYÁK IS LÁTNAK SZÍNEKET!

A gerincesek, így az emlősök színlátásával kapcsolatban általában elmondható, hogy a nappali életmódú állatok színlátása jobb, mint az éjszaka aktívaké. Éjjel ugyanis a gyenge fényben amúgy se lehetne jól elkülöníteni a színeket, így az éjjeli állatok számára inkább az a fontos, hogy minél jobban kihasználják a rendelkezésre álló kevés fényt.

Az emlősök szemének retináját kétféle látósejttípus – csapok és pálcikák – építi fel. A pálcikák egyáltalán nem érzékelik a színeket, a csapok viszont igen. A tökéletes színlátáshoz háromféle csaptípus kell, amelynek jeleit az agy kék, zöld és piros színekként érzékeli. Ez az ún. trikromatikus látás (ugyanennek a három színnek a keverésén alapszik a színes televízió működése is).
A kutyák eredetileg éjszakai életmódú állatok voltak, csak az ember háziasítása hatására változott inkább nappalivá a viselkedésük. Így korábban azt gondolták róluk (akárcsak a macskákról és sok más emlősről), hogy teljesen színvakok, vagyis a szürke különböző árnyalataiban látják a világot. A legújabb kutatásokból azonban kiderült, hogy ez tévedés.

A tudósok kimutatták, hogy a kutyák (és a macskák) szemében kétféle csapsejt található, tehát látásuk dikromatikus (ún. kétszínlátók). Az emberi szem csapsejtjei a 445 nm-es, az 535 nm-es és az 570 nm-es hullámhosszra a legérzékenyebbek. (Érdekes, hogy az 570 nm-es hullámhosszt, azaz a sárgászöld színt érzékelő csap jeleit értelmezi agyunk „piros” színnek.) A kutyák két csapsejtje a 429 nm-es és az 555 nm-es hullámhosszra (azaz a kékes és a sárgás színekre) a legérzékenyebb.

Ezekből a mérésekből azonban még nem lehet tökéletes biztonsággal megmondani, milyen színeket „állít elő” a beérkező jelekből az agy (lásd az emberi agy átértelmező képességét is), azaz milyen színeket lát a kutya. Ennek megállapításához viselkedésvizsgálatokat végeztek.

Az egyik kísérletben három színes négyzetet (két azonos, egy eltérő színűt) helyeztek a kutyák elé. Az állatokat megtanították, hogy – jutalom ellenében – bökjenek rá orrukkal az eltérő színű négyzetre. Azt, hogy tényleg a szín és nem a fényességi érték alapján választottak a kutyák, hátulról megvilágított, különböző fényességű, de azonos színű négyzetekkel ellenőrizték.

A vizsgálatokból az derült ki, hogy a kutyák ugyanúgy látnak, mint az emberi piros-zöld színvakok. Azaz a kutyák világa sárga, kék és szürke színekből áll. Amikor egy ember pirosnak lát egy tárgyat, a kutyának ez sárgának tűnik, a zöld tárgyak pedig fehérnek (azaz a szürke egyik árnyalatának). Tehát a kutyák nem színvakok, de nem is látják olyan színesnek a világot, mint az emberek.

Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében. Az, hogy látunk, és ahogy látunk, több jelenségnek köszönhető: a fénytörésnek, visszaverődésnek, a fény színének. Az élőlények látása sok mindenben különbözik: alakfelismerésben, a színek érzékelésében, felbontásban és a térlátás képességében. Az utóbbi évek folyamán a kutatók egyre többet tudnak meg az állatok látásáról, és így sok tévhitet is sikerül eloszlatniuk. Kiderült például, hogy a kutyák és a macskák nem teljesen színvakok, mint korábban gondolták, valamint az is, hogy egyes rákok még a madarak látóképességét is túlszárnyalják. Nézzük meg a világot az állatok szemével!

Az emlősök zöme nagyjából hasonlóan látja a világot, mint mi. A legfőbb különbségek a színérzékelésben és a rossz fényviszonyok közti látásban figyelhetők meg. Az éjszakai állatok fényérzékelő képessége sokkal jobb, mint az emberé. Ez köszönhető a fényérzékelő pálcikák túlsúlyának a színérzékelő csapokkal szemben, valamint a már említett fényvisszaverő tapetum lucidumnak. Korábban azt gondolták, hogy az emberszabású majmokon és az emberen kívül a legtöbb emlős színvak. Az újabb kutatásokból azonban kiderült, hogy ez nem egészen igaz.

A kutatók kimutatták, hogy a kutyák (és a macskák) szemében kétféle csapsejt található, tehát látásuk dikromatikus (azaz kétszínlátók). Az emberi szem csapsejtjei a 445 nanométeres, az 535 nanométeres és az 570 nanométeres hullámhosszra a legérzékenyebbek. (Érdekes, hogy az 570 nanométeres hullámhosszt, azaz a sárgászöld színt érzékelő csap jeleit értelmezi agyunk “piros” színnek.) A kutyák két csapsejtje a 429 nanométeres és az 555 nanométeres hullámhosszra (azaz a kékes és a sárgás színekre) a legérzékenyebb.

Ezekből a mérésekből azonban még nem lehet tökéletes biztonsággal megmondani, milyen színeket “állít elő” a beérkező jelekből az agy (lásd az emberi agy átértelmező képességét is), azaz milyen színeket lát a kutya. Ennek megállapításához ezért viselkedésvizsgálatokat végeztek.

Az egyik kísérletben három színes négyzetet (két azonos, egy eltérő színűt) helyeztek a kutyák elé. Az állatokat megtanították, hogy – jutalom ellenében – bökjenek rá orrukkal az eltérő színű négyzetre. Azt, hogy tényleg a szín és nem a fényességi érték alapján választottak a kutyák, hátulról megvilágított, különböző fényességű, de azonos színű négyzetekkel ellenőrizték.

A vizsgálatokból az derült ki, hogy a kutyák ugyanúgy látnak, mint az emberi piros-zöld színvakok, vagyis a kutyák világa sárga, kék és szürke színekből áll. Amikor egy ember pirosnak lát egy tárgyat, a kutyának ez sárgának tűnik, a zöld tárgyak pedig fehérnek (azaz a szürke egyik árnyalatának). Tehát a kutyák nem színvakok, de nem is látják olyan színesnek a világot, mint az emberek. A kísérlet arra is rávilágít, mennyire nehéz meghatározni, hogyan működnek más állatok érzékszervei. Valószínűleg érik még meglepetések az állatok látásával foglalkozó kutatókat is.

PARAZITÁK ELLEN,OLCSÓN,HATÉKONYAN

Bolha és tetű

Évtizedekkel ezelőtt nem voltak tele a boltok polcai különféle parazitairtó, illetve ezek távol tartását célzó készítményekkel. A lelkiismeretes kutyatartók azonban már akkor is megpróbáltak védekezni az emberre, kutyára és a kutyával közösségben élő más állatokra sem veszélytelen paraziták ellen.

Az 1 : 2 arányban összekevert almaecet és víz az egyik leghatékonyabb bolhairtó szer. Ami még külön figyelemreméltó, hogy olcsóbb, mint a gyári készítmények, és nem tartalmaz esetlegesen káros kémiai anyagokat. A dél-európai országok kutyatartói tradicionálisan használják erre a célra a különféle aromatikus illóolajokat. Bevált recept, hogy 1 evőkanál olívaolajhoz 2-3 csepp levendula- és eukaliptuszolajat kevernek, és időnként ezzel bedörzsölik a kutya nyakát, hajlatait, hasát.

A mai, korszerű technológiával gyártott bolha és tetű elleni nyakörvek szintén a régi tapasztalatokhoz, ősi receptekhez nyúlnak vissza. Akinek kedve van, maga is elkészítheti. A kutyanyakának átmérőjéhez illő, nedvszívó, nem műszálas textilzsebkendőt vagy kendőt 12 órán keresztül az alábbi folyadékba kell áztatni: 2-3 csepp levendulaolajat (vagy friss levendulát), fél teáskanál kakukkfüvet (ha van, akkor frisset!), 1 kávéskanál édesköményt, 1-2 gerezd apróra vágott, összenyomott fokhagymát,1 teáskanál tiszta alkoholt (vagy vodkát) annyi szénsavmentes ásványvízben kell összekeverni, hogy a kendőt ellepje. A nedves kendőt kiszárítva, lazán a nyakörv mellé, a kutya nyakára kötve, hetekig védettség biztosítható a nemkívánatos élősködők ellen.

Érdekességek kutyákról!

15 dolog, amit még nem tudtál a kutyákról:

Basenji A világ legöregebb kutyája egy ausztrál pásztorkutya volt: 29 évet és 5 hónapot élt.
A kutyakölykök vakon, süketen és fogatlanul születnek.
A kutyák jobban látnak sötétben, mint mi, emberek.
Az ír farkaskutya a legmagasabb fajta, az angol masztiff pedig a legtestesebb.
A Titanic tragédiáját 3 kutyautas is túlélte.
A basenji az egyetlen kutyafajta, amelyik nem tud ugatni.
A basset hound nem tud úszni! (Bár létezik 1-2 kivétel…)
Az Egyesült Államokban minden harmadik családnak van kutyája.
Az agár a szárazföldi állatok közül a 7. leggyorsabb: akár 65 km/órás sebességgel is tud futni!
Dalmata A dalmata kölykök pöttyök nélkül születnek.
A kutyáknak kétszer annyi mozgatóizma van, mint az embereknek.
A Bibliában 44-szer esik említés valamilyen kutyáról.
A csokoládé mérgező a kutyákra: nagy mennyiségben adva akár halált is okozhat!
Egyes kutyák kiképezhetők arra, hogy előre jelezzék epilepsziás gazdájuk rohamait.
Az állatvilágban egyedül a (kan) kutyáknak van prosztatájuk.